Nemrég átírtam a teljes CV oldalamat. Nem azért, mert rossz volt — hanem mert nem viselkedett elég jól mobilon, a szekciók nem kommunikáltak tisztán, és a PDF export törékeny volt. Úgy kezeltem, mint bármely ügyfélprojektet: audit, prioritás, iteráció.
Ekkor jutott eszembe, hogy a legtöbb fejlesztő a portfolióját egyszer megcsinálja, aztán soha többé hozzá nem nyúl. Mint egy vizsgamunka, amit leadtál és elfelejtettél.
Pedig a portfoliód az egyetlen terméked, amit mindenki lát — az ügyfeled, a recruitered, a jövőbeli partnered.
Senki nem olvassa a CV-det
Egy recruiter 15 másodpercet tölt a CV-ddel. Szkennel, nem olvas. Ha abban a 15 másodpercben nem talál meg három dolgot — mit csinálsz, milyen szinten, hogyan érhető el — továbblép.
A Phora fejlesztése közben tanultam meg, hogy a termékben az első 5 másodperc dönti el, marad-e a felhasználó. A portfoliód ugyanez. Nem kell szépnek lennie — működnie kell. A megfelelő információ a megfelelő helyen, a megfelelő pillanatban.
Iterálsz, vagy dekorálsz?
A legtöbb portfolió oldal dekoráció. Szép hero szekció, generikus „szenvedélyem a clean code" szöveg, projektlista képek nélkül. Egyszer megcsinálva, soha nem tesztelve.
Én a sajátomat ugyanúgy kezelem, mint a Phora-t: futtatom mobilon, megnézem hol akad el a szem, hol túl kicsi a touch target, hol veszíti el az olvasó a fonalat. Aztán javítok. Aztán megint.
Nem szükséges 3D animáció vagy AI chatbot a portfoliódba. Ami kell: egyértelmű hierarchia, gyors betöltés, és az az érzés, hogy aki készítette, az érti is, amit csinál.
A legjobb portfolió az, amit használsz
A portfoliód nem egy statikus dokumentum. Egy élő termék, aminek van felhasználója, van konverziós célja, és van karbantartási igénye. Ha nem nyúltál hozzá fél éve, az nem stabilitás — az elhanyagolás.
A kódod minősége nem az, amit mondasz róla. Hanem amit az oldalad mutat.
Mindig van következő szint.
Ha tetszik, amit látsz — akár terméket, akár csapatot raksz össze — szívesen beszélek róla.